Fejlesztőpedagógia

Miben tudok segíteni gyermekednek, mint fejlesztőpedagógus?

N

Kognitív képességek

N

Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

N

Rövid, hosszú távú memória

N

Iránydominancia, keresztdominancia, szerialitás

N

Viselkedészavar, kapcsolatteremtés, magatartás zavarai

N

Figyelmi funkciók zavarai (tartóssága, megosztása...)

N

Finommotorika, Grafomotoros képességek, vizuális észlelés vizuális memória, ábrátolás

N

Auditív észlelés, auditív memória, Szövegértés, szövegértelmezés, mutizmus

N

Beszédértés, beszédészlelés

N

Alak-háttér

N

Számfogalom, mennyiség állandóság, matematikai műveletek

N

Testséma, téri, időbeli tájékozódás

N

Logikus gondolkodás

N

ADHD, SNI, BTMN

N

Meseterápia

N

Művészetterápia

Ezeken felül jelentős javulást tudunk elérni olyan, nehezen megfogható problémák esetén, melyek gondot okoznak a tanulásban, illetve a kortárscsoporttal, pedagógussal, szülővel, testvérrel való kapcsolatban.

És hogyan tudom mindezt elérni?

Nem gyógyszerrel!

A fejlesztőpedagógia hozta meg számomra azt a szabadságot, amelyben hatékonyan tudok segíteni sok gyereknek a beilleszkedési, tanulási, magatartási, figyelmi és egyéb problémáikban. Az oktatásban, szakszolgálatban eltöltött idő tapasztalatait kiaknázva a gyerekekkel együtt kísérletezzük ki, kutatjuk és alkotjuk meg a számukra leghatékonyabb lehetőségeket. Nagyon jó tapasztalataink keletkeznek ilyenkor, melyek segítenek abban, hogy saját módszert alkalmazzunk a fejlesztés során. Rengeteg nagyszerű dolgot csinálunk a foglalkozások ideje alatt, világokat alkotunk. A gyerekek észre sem veszik az idő múlását, közben javulnak szocializációs készségeik- hálóik, valamint kitartásuk, feladattudatuk is. A kulcs pedig az, hogy mindezt együtt csináljuk; a fejlesztőpedagógus és a gyerekek.

fejlesztőpedagógus, fejlesztőpedagógia

A dominancia és a fejlesztőpedagógia

A dominancia kérdéséhez óvatosan kell nyúlni, de a fejlesztőpedagógus és a szülők közös munkájával szép eredményt lehet elérni. Ehhez adok most néhány tippet!

A gyermekek fejlődése során sokféle dolog magától épül be és válik automatikussá, ilyen a domináns oldal kialakulása is. Kezdetben a két agyfélteke fejlődése tökéletes összhangban történik, ám idővel határozottan látszik, melyiket kezdi preferálni az idegrendszer. Általában 6-7 éves korban már egyértelmű, hogy melyik oldal dominál, amibe nem csak a kéz- és lábhasználat, hanem az azonos oldalon lévő szem és fül működése is beletartozik.

Ha nincs meg az iránydominancia, annak jelei hamar megmutatkoznak az iskolai munkában, és ez bizony komoly problémát jelent az alapvető készségek elsajátításában. Természetesnek tekintjük, hogy a magyar nyelvben balról jobbra haladunk az írással, olvasással, ám könnyű belátni, hogyha nincs domináns oldal, akkor a tanulás határozottan nehezebbé válik. A dominanciával azonban nem a tanítóknak, hanem a fejlesztőpedagógusoknak és persze a szülőknek kell foglalkozniuk.

Jó, ha az anyukák és apukák tudják, milyen jelek utalhatnak keresztdominanciára, ezért szeretnék ehhez egy kis segítséget adni. Az könnyen észrevehető, ha a gyermek felváltva használja a két oldalt, illetve téveszti az irányokat, de vannak kevésbé egyértelmű jelek is. Ilyen lehet az, ha a csemete nem tud minta alapján rajzolni, rossz irányból ír, keveri a hasonló betűket, de az is gyanúra adhat okot, ha egy kicsit ügyetlennek látszik hétköznapi dolgokban, például öltözködésben, gombolásban.

Fontos, hogyha felmerül a gyanú, hogy nem alakult ki időben a dominancia, akkor csakis a fejlesztőpedagógia jól bevált módszereit szabad segítségül hívni. Abban az esetben ugyanis, ha a szülők megpróbálják irányítás alatt tartani, illetve szándékosan átállítani, hogy melyik oldalt használja a gyermek, azzal kárt okozhatnak a fejlődésben.

Ha úgy látod, hogy segítségre van szüksége a csemetének, rám számíthattok, a lényeg, hogy kezdjük meg mielőbb a közös munkát!

fejlesztőpedagógus, fejlesztőpedagógia

Fejlesztőpedagógia és a rettegett „diszek”

A fejlesztőpedagógiának a diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára is van megoldása. Ne adj esélyt a negatív énkép kialakulásának, engedd, hogy segítsek gyermekednek!

Sajnos manapság túlságosan is sokat lehet hallani a diszlexiáról, a diszgráfiáról és a diszkalkuliáról, ugyanis egyre több gyermek érintett ezek valamelyikében. A szülők olykor már óvodás gyermekükkel sorra járják a szakembereket, ha valamilyen tanulási zavart sejtenek, mások pedig halogatják a dolgot annak reményében, hogy egyszerűen majd kinövi a problémát a csemete.

Az igazság valahol a kettő között van, hiszen fontos, hogy időben megkezdődjön a fejlesztés, a túlzott aggodalom viszont szorongást válthat ki a gyermekből, ami további problémákat szülhet. Egy jó fejlesztőpedagógus segíteni tud a kicsiknek a tanulási nehézségek leküzdésében, azonban a szülőknek kell felismerniük, hogy szakemberre van szükség.

Nézzük, milyen jelek utalhatnak arra, hogy a rettegett „diszek” valamelyikéről van szó:

•    Diszlexia (olvasászavar): Legfőbb ismérve az olvasási képesség elmaradottsága, a betűk, szavak tévesztése, valamint az olvasott szöveg helytelen értelmezése.
•    Diszgráfia (írászavar): Olyan tünetekben nyilvánulhat meg, mint a hullámzó vonalvezetés, a rendezetlen íráskép és a rendkívül gyenge helyesírás.
•    Diszkalkulia (számolászavar): Erre utaló jel az alapvető műveletekkel, számok összehasonlításával kapcsolatos probléma, táblázatokban való nehéz eligazodás.

Amit fontos tudni, hogy ezek egyike sem betegség, és nem is fogyatékosság, hanem részképesség zavar, ami akár egy egész életre nyomot hagyhat. Nem szabad engedni, hogy a gyermek önértékelése károkat szenvedjen, ha felmerül a gyanú, fejlesztőpedagógus segítségét kell kérni, ezzel lehet a legtöbbet tenni az egészséges fejlődés érdekében.

Ha felsoroltak valamelyikét tapasztalod gyermekednél, és úgy véled, hogy szakemberre van szükség a probléma kezeléséhez, fordulj hozzám bizalommal! Segítek legyőzni az akadályokat, hogy a tanulás ne kudarcok sorozata, hanem csupa öröm legyen gyermekednek!

fejlesztőpedagógus, fejlesztőpedagógia

Az ADHD kezelése a fejlesztőpedagógus szakterülete

A kisgyerekek eltérő ritmusban fejlődnek. Egyeseknek értő támogatásra van szüksége, ezt a fejlesztőpedagógus tudja megadni a gyerekeknek.

A gyerekekre könnyen rásütik, hogy égetnivalóan rosszak, nem lehet velük bírni és mindig csak azon jár az eszük, hogy rossz fát tegyenek a tűzre. Egy életrevaló, aktív kisgyereknek egészséges és normális viselkedése van. Hol húzódik a határ a normális és a túl sok között? Az ADHD ma már nem ismeretlen fogalom.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagy röviden csak hiperaktivitás tünetei a gyerek viselkedésén és teljesítményén mutatkoznak meg. Az ADHD-s kisgyerek képtelen egy valamire hosszabb ideig koncentrálni, ahogyan egy helyben megülni is nehézséget jelent számára. A tanárok gyakran jellemzik rossznak, kezelhetetlennek. A kisgyermek nem tudja kezelni, kordában tartani az indulatait, gyakran beleszalad konfliktusokba.

A fejlesztőpedagógia eredményesen tud segítséget nyújtani egy hiperaktív kisgyereknek. A foglalkozásokon kiderül, hogy a gyerekek nem szándékosan felforgatóak, sőt, nagyon is szeretnének megfelelni, jók lenni, de nem tudják hogyan tegyék. A fejlesztőpedagógusnak az a dolga, hogy a gyereket megértse, megmutassa neki, hogy nincs vele semmi baj, és segítsen abban, hogyan be tudjon illeszkedni. A beilleszkedés nem azt jelenti, hogy a gyereknek ugyanolyannak kell lennie, mint az átlagnak.

Az ADHD-val élők száma több ezerre tehető az országban, az ezzel a problémával élő fiatalkorúak aránya is viszonylag nagy. Ma már egyre jobb az ADHD ismertsége, nem cseng ismeretlenül ez a négy betű, ha valahol kimondják egy gyermek jellemzése során.

A fejlesztőpedagógus szakmai segítsége óriási megkönnyebbülést jelent a családnak, mind anyagi, mind érzelmi szempontból. A gyermeket minél előbb diagnosztizálják és minél előbb elkezdenek vele célirányosan foglalkozni, annál előbb tud kibontakozni és a megfelelő irányba fejlődni.

Fejlesztőpedagógusként a Te gyermekednek és családodnak is örömmel segítek kilépni a nehézségekkel teli hétköznapokból.

Tel:+36 70 416 4138